"Ön belevarázsolta magát a lelkembe mon Cher. Kedvességgel, türelemmel, és végtelen szeretettel. Múlnak a napok, hetek, hónapok és én mindig tudok a múltunkban élni, abban a közös múltban, aminek a képei fel-felvillannak előttem, amit az égiek látni engedtetnek. Bár a mostani, más kor, és más idő, de vannak örök értékek, amik sohasem változnak. Vannak amiket a múló idők sem tudnak elmosni, és kiseperni az emberi lelkekből... azt az örökösen égő, máglyaként fellobbanó tüzet, amikor valaki megérzi magában....Ő az! És megérkeztünk valahová a régmúlt időkből, valahová ahol a magunk varázslatából élünk, Ön Mon Cher, és én..."
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése