Lélekgyöngyök a szívemből

"Amikor Ön elutazott és a postakocsi elrobogott én mindig egy kicsit megüresedett szívvel álltam és integettem... És még el sem ment, én már visszavártam. Mert tudtam, hogy mennie kell, hogy útjaink most elváltak egy időre, de visszatér, mert én visszavárom... Megbízhatósága, hűsége és szerelme azonban velem maradt, és ezt évszázadok sem tudják kimosni a lelkünkből, mert mindegy, hogy, tíz, húsz, avagy egy emberöltőnyi élet múlt is el... vannak értékek, amik örökké élnek bennünk. Emlékszik még mit mondtam Önnek...? Akiknek sorsuk megíratott egymás által élve, ők meg fogják találni egymást, mindegy hány esztendő telik is el. Ön egy meleg mosollyal, nyugtázta szavaimat... és a szemei elmesélték a múltunkat, a jelenünket és a jövőnket...Mon cher... mi az Ön varázsa, amit a szívemben hagyott...?"