A hála érzését is mi kaptuk Istentől, bár sokszor elfelejtjük, hogy miért is kellene elsősorban hálát adnunk. Elsősorban azért, hogy életet kaphattunk, hogy élünk, hogy minden napunkat teljes tartalommal élhetjük meg. Ma már a feledésbe merül oly sok embernek, hogy tudjon hálát adni. Természetesnek veszünk dolgokat, mert "vannak", de abba nem gondolunk bele, milyen lenne, ha nem lennének... ? Hogyan élnénk... ? A hálát sohasem szabad elfelejteni, a hála az amivel kezdődjön a nap és amivel végződjön. És légy hálás az apró dolgokért, csak úgy, mint a nagyokért. Apró pici hálák lengik majd be az életedet, és semmi sem lesz többé sötét, mert amíg élsz, mindig lesz miért hálát adnod. Sokszor mondjuk: Hálás szívvel - és valóban úgy érezzük...? Vagy csak kicsúszik a szánkon...? Ezen is érdemes elgondolkodni.
De, talán mégis az a legfontosabb, hogy tudj hálát adni, tudj örülni, élni, sírni és nevetni, mert ezek adják meg az élet édesen kesernyés és mégis gyönyörű izét.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése