Hogy miért tartozik e fogalom is a lélekgyöngyeimhez...? Mert saját életemből tudom, hogy az elengedés, valami nagyon nehéz, és fájdalmas dolog. Tudod, hogy meg kellene tenned, de valami mégis visszahúz, visszaránt, és nem enged...
Mi, emberek nagyon nehezen tudjuk igazából elengedni a szeretteinket, és legyen szó, régi szerelemről, elhunyt szerettünkről, vagy akár már felnőtt és új családot alapító gyerekünkről... egyforma fájdalommal tölt el bennünket, ha el kell engedni valakit.
Mert, ha igazából elengeded, akkor egy kicsit kiüresíted a szívedet, és időt adsz magadnak egy új élethez. A lelkeddel, egész bensőddel próbálod feldolgozni, amit már az eszeddel elhatároztál, de most a szíveddel is meg tudod tenni... és ez a legnehezebb, hogy a szíveddel engedj el valakit, de a szeretetedet megőrizd iránta.
Ne gyűlölettel, és haraggal engedj el valakit, hanem szeretettel, jósággal a szívedben. Minden elengedés egy kis törés a szívnek, de ha megtanulod a szeretetet nyelvén elengedni a másik embert, akkor a kis törés be fog gyógyulni, beforr, és talán heg sem marad utána, csak egy szép érzés, egy szép gondolat, a sok emlék, amik már nem fájnak... Iszonyatosan nehéz az elengedés, mert amíg nem kapsz valami isteni megvilágosodást, egy kegyelmi állapotot, addig ezt a cselekedetet nem tudod megtenni, mert ha a szív mondja, hogy igen, most én elengedlek, akkor a lelked belül szilánkos darabokra törik. Kell egy belső hang, ami azt súgja neked, most itt az idő az elengedéshez. Persze, ez nem biztos, hogy könnyek nélkül történik, de ezek a könnyek már nem azok, mint amikor azért sírsz, mert nem tudsz elengedni valakit, ezek a könnyek már az elengedés könnyei...
Sírd még el ezeket a könnyeket, hogy ne fájjon ott legbelül, de utána, emeld fel a fejedet, mosd le a könnyek nyomait és szeretettel enged útjára azt, akit akartál. És ha ezt meg tudod tenni, akkor valami mély nyugalom, derű, és szeretet marad majd benned...Megnyugszol, erős leszel, bátor, és talán észreveszed, hogy a felhők mögül újra kisütött a nap...
"Elengedlek, hogy utadra menj, de megőrzöm szíved egy darabkáját, ami a szeretetről mesél..."
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése