A mai napom jellemzője:


Örömteli nap volt, hiszen ha a lányomat boldognak láthatom - akkor mindig örül egy anyai szív... :)
Örültem, hogy láthattalak játszani a színdarabban amelyet Vikivel írtatok. Ha ezerszer állnál a "világot megváltó deszkákon" én akkor is mindig megnéznélek. Talán most még nem érted, hogy mit érzek, de egyszer Te is anya leszel, és akkor már minden olyan magától értetődő lesz...
Hosszú nap volt, még írnék, de elfáradtam. Majd holnap. Mert holnap egy új nap lesz.
Új nap, és új lehetőség! :)


Milyen jó, hogy eljönnek a vasárnapok... A pihenés a feltöltődés a kikapcsolódás napja - bár sokaknak már sajnos csak egy nap a hét nap közül. De bízom benne, hogy sokan vagyunk, akiknek fontos a vasárnap un. "megszentelése" amikor magunkra is szánhatunk egy kis időt. A vasárnapi szentmise nálunk már megszokott "rituálé" és mi a lányommal ezzel fejezzük ki, hogy valójában kihez tatozunk. Mert kell, hogy valahová tartozz, kell, hogy érezd van valaki akire mindig számíthatsz, és ha bajban vagy Te is Őt hívod segítségül. Ez van. Mert az élet nemcsak fekete, vagy fehér, hanem gondokkal és örömökkel tarkított kuszaság. És én is ebben a kuszaságban próbálom megtalálni az utat, mint ahogyan ti is. Jók a vasárnapok, mert erőt gyűjthetsz a következő napokra, és ebből a vasárnapi erőből tudsz táplálkozni a hét folyamán. Én azt mondom, és írom nektek, mindenki a maga módján "szentelje meg" a hét utolsó napját. :)


Hogy miért" Lélekgyöngyök a szívemben" e blog címe? Mert a lelkemben szunnyadó apró és pici gyöngyöket próbálom átadni az olvasóknak. Ezek a gyöngyök, hol csillagnak, hol kopottas fényükben ragyognak, hol próbálnak erőt, hitet, és szeretetet adni másoknak. Sok minden szunnyad valamennyiünk lelkében - így az enyémben is, ezeket szeretném megismertetni. Ezáltal önmagamat és talán a sorsomat is jobban megismerem. A lélekgyöngyökkel én is tanulok, megtanulom elfogadni önmagamat, megpróbálom kifejezni az adott nap pillanatnyi hangulatát akár pár soros saját gondolatommal, akár egy lélek közeli képpel. A rohanó mindennapokban kellenek a lélekgyöngyök mindannyiunk számára...